RÉGI ISKOLÁK

Csemő iskolái

1. rész

Írta: Nagy Lajos

 Csemő első "öregiskolái" (Alsócsemőben, Felsőjáráson, Zöldhalomban) a XIX. század végén épültek. Alapításuk kapcsolódott a szőlőtelepítéshez. A szőlő gondozása szakértelmet, gondos ápolást, szorgalmat, a munka szeretetét igényli. A telepítés úttörői - a nagykőrösi B. Tóth Ferenc, a ceglédi Unghvári László - szükségesnek tartották, hogy erre a nemes munkára tanítani kell a fiatalokat.
Anyagi, erkölcsi példamutatással segítették az iskolák felépítését.
A "Csemő-pusztai látogatási naplóban" olvasható a következő alapító szöveg:
"A Csemő-pusztai községi elemi népiskolát Nagy Kőrös város közönsége építette és látta el a szükséges fölszerelvényekkel 1894. évben Póka Kálmán polgármestersége és községi iskolaszéki elnöksége idejében…
… Az iskolának 4 kat. hold telkét a népoktatás iránt nemesen érdeklődő B. Tóth Ferenc és neje Szűcs Terézia, s Varga László csemői birtokosok adományozták, s ezen kívül B. Tóth Ferenc az épületbe használt vályoghoz és padlás tapasztásához szükséges földet szintén ingyen adta.
Darányi Ferenc kecskeméti lakos, ügyvéd csemői birtokos tanszerek beszerzésére 14 koronát adományozott, az első évzáró vizsgálatokhoz kiosztandó ösztöndíjul 10 koronát."
A 3 öregiskolában egyenként 1 nagy tanterem és l tanítói lakás működött.
1920 és 1945 között 4 új iskola épült ezek a "Klebelsberg" iskolák:
Fenyves, Felsőcsemő, Száraz dűlő, Hantháza területén.
Az iskolahálózat bővülése, munkakörülmények változása, eszközellátottság 1945 - 1977 között.
A II. világháború alatt rövid ideig -1944. október 25. - 1945. március 15. között - szünetelt a tanítás. Március 15-e után indult újra a munka. A hantházi iskola kivételével az iskolák épségben vészelték át a háborút.
1948-ban, az államosítás évében valamennyi csemői pedagógust átvettek az államosított intézményekbe. Az elkövetkező években a tanulók létszámának növekedése miatt bővíteni kellett a tantermek számát.
1948. Alsócsemő: A tanítói lakás egy részét tanteremmé alakították át. Így lett 2 tanterem.
1951. A Soós-telepi kastély: 2 tantermet és egy nevelői lakást alakítottak ki.
Felsőcsemő: Magánlakásból 2 tanterem és egy nevelői szoba. (Császár-iskola)
Felsőjárás: Az udvaron álló gazdasági épületet alakították át oktatási célra. Így lett 2 tanterem.
1952. Hosszúcsemő: A XI. csőszházból lett szükségiskola - 1 tanteremmel.
1953. Zöldhalom: leválasztással lett 2 tanterem.
1960. A tanácsháza épületét átadták oktatási célra. 2 tanterem, nevelői szoba, igazgatói iroda, gondnoki iroda és szertár kapott helyet. Az udvaron álló épületben a gyakorlati oktatáshoz konyhát és műhelyt rendeztek be. Az iskola közelében álló tanácstitkári lakást nevelői lakásnak adta át a községi tanács.
1963. Zöldhalom: Új politechnikai tanterem épül.
1973. Felsőjárás: Felújítják az iskolát és a nevelői lakást.
1970 után a község településszerkezete is megváltozott. Részben azért, mert felgyorsult Felsőcsemőben a faluközpont kiépülése. A Csemőben maradó családok jelentős része telket vett, építkezett. Jelentős volt a városba költözők száma. A tagiskolákban rohamosan csökkent a létszám. Különösen Száraz-dűlő, Hantháza iskoláiban, valamint a hosszúcsemői és fenyvesi iskolában maradt kevés tanuló. Ezen a területeken ment végbe először sok-sok tárgyalással, vitával, végül kompromisszummal a körzetesítés.
1974. Egyesítik a csemői és zöldhalmi iskolák igazgatását. A központ Felsőcsemőbe kerül. Az iskola igazgatója Laszip Attila.
1975. Megindul a szaktantermek kiépítése. Zöldhalomban kettőt, Alsócsemőben egyet rendeznek be. Felsőcsemőben az Árpád utcai tanácsi rendelkezésű lakást megkapja az iskola. Tantermet, igazgatói és gondnoki irodát alakítanak ki.
1976. Újabb tantermet építenek társadalmi munkában. Ebben az évben kerül sor az új iskola tervének elbírálására.

Tovább »